2018. augusztus 5., vasárnap

Az utolsó koronázás

1452-ben, amikor a Habsburg-ház tagját, Frigyest (uralkodott 1415-től '93-ig) III. Frigyes néven megkoronázták Rómában, ő lett a Szent Római Birodalom utolsó császára. Az első Nagy Károly volt, akit 800 karácsonyán koronáztak ugyanott.

2018. június 21., csütörtök

Az utolsó cseh király

1471-ben meghalt a cseh Pogyebrád György király (született 1420-ban, megkoronázták 1458-ban). Csehország akkor független királyság volt. Ő volt az utolsó, született cseh, aki koronát viselt; utódai magyarok és németek voltak.

2017. december 29., péntek

Az utolsó York-párti király

1485-ben Tudor Henrik, a Lancaster-párti örökös, legyőzte és megölte III. Richardot (született 1452-ben, király 1483-ban, meghalt 1485-ben) a bosworth-i csatamezőn, és ő lett Anglia királya. Elvette yorki Erzsébetet. Ilymódon egyesítette a York- és Lancaster-házakat, egyben pedig véget vetett a Rózsák Háborújának.

2017. szeptember 2., szombat

Az utolsó azték uralkodó

Cuitlahuacot unokatestvére, Cuauhtemoc követte, mivel az 1520 októberében, csupán négyhavi uralkodás után meghalt a spanyol konkvisztádorok által behurcolt himlőben. 1521. augusztus 13-án a spanyolok elfogták, mint báb-uralkodót uralkodásában megerősítették, de később letaszították a trónról és megölték azért, mert összeesküvést szított a spanyol uralom ellen. Feltehetőleg 1525. február 28-án.

2017. április 30., vasárnap

Az utolsó herceg

(Szeles) Károly, Burgundia hercege (született 1433 - herceg 1467) a nancy-i csatában halt meg. Hívták néha Ie Temeraire-nek ("a szeleburdi"-nak) is. Egy olyan család utolsó hercege volt, melynek birtokai között megtalálhattuk a mai Benelux államok java részét, valamint a franciaországi Burgundiát.

2016. december 23., péntek

A legnagyobb választási "kenőpénz"

I. Ferenc francia király és I. Károly spanyol király versenyeztek: ki kövesse I. Miksát, mint Habsburg császárt. A császári választófejedelmeket nyíltan lefizették, cserében szavazataikért. Ferenc képtelen volt Itáliában bármiféle támoga tásra találni, miközben Miksa (aki már amúgy is ügyfele volt a németországi Fuggereknek) gondoskodott róla, hogy Károlynak meglegyen a kellő pénzügyi támogatása a német választófejedelmek révén leginkább előnyben részesített kereskedőktől. Miksa halálakor (1519 januárjában), az előzőleg elegendőnek tűnő összeget (a németországi Welserektől és három itáliai féltől származó 275.000 forintot) növelni kellett. Ferenc csüggedni kezdett-megpróbálta lefizetni a Fuggereket - a forint meg gyengült. Károlynak azt tanácsolták, szerezzen még további 220.000-et. Végül a teljes, előteremtett összeg több, mint 850.000 forintra rúgott. A tételes elszámoláskor a következő címszó alatt szerepelt: "A Károly császár által eszközölt kiadások annak érdekében, hogy a rómaiak királyának megválasztassa magát".

2016. augusztus 16., kedd

A legkegyetlenebb utódlások

Sok utódlás bizonyult véresnek vagy kegyetlennek, de a török szultánoké majdnem hogy hivatalosan is így volt. Azzal kezdték uralkodásukat, hogy fiútestvéreikkel hadakoztak. Nem volt semmiféle, írásos törvény az utódlásra. Egyetlen szabály az volt, hogy az a herceg lesz a szultán, aki megszerzi a trónt és kiküszöböli a versenytársakat. Amikor II. (Hódító) Mohamed került 1451-ben a trónra, megfojtatta még csecsemőkorú öccsét. Fia, II. Bajazid, aki őt követte a trónon 1481-ben, nem ölette meg testvérét, Dzsemet - mivel az külföldre menekült már előzőleg - hanem titokban megmérgeztette Dzsem fiát, és személyesen végezte ki Dzsem legfőbb támogatóját. Bajazid fia, I. (Vad) Szelim lett a szultán 1512-ben, miután harcba keveredett testvéreivel, Korkuddal és Ahmeddal, meg is ölte mindkettőt. Ennél szerencsésebbnek bizonyult (Fenséges) Szulejmán. Nem voltak fiútestvérei, tehát nem támadt ellenfele, amikor 1520-ban ő lett a szultán.