A legnagyobb választási "kenőpénz"

I. Ferenc francia király és I. Károly spanyol király versenyeztek: ki kövesse I. Miksát, mint Habsburg császárt. A császári választófejedelmeket nyíltan lefizették, cserében szavazataikért. Ferenc képtelen volt Itáliában bármiféle támoga tásra találni, miközben Miksa (aki már amúgy is ügyfele volt a németországi Fuggereknek) gondoskodott róla, hogy Károlynak meglegyen a kellő pénzügyi támogatása a német választófejedelmek révén leginkább előnyben részesített kereskedőktől. Miksa halálakor (1519 januárjában), az előzőleg elegendőnek tűnő összeget (a németországi Welserektől és három itáliai féltől származó 275.000 forintot) növelni kellett. Ferenc csüggedni kezdett-megpróbálta lefizetni a Fuggereket - a forint meg gyengült. Károlynak azt tanácsolták, szerezzen még további 220.000-et. Végül a teljes, előteremtett összeg több, mint 850.000 forintra rúgott. A tételes elszámoláskor a következő címszó alatt szerepelt: "A Károly császár által eszközölt kiadások annak érdekében, hogy a rómaiak királyának megválasztassa magát".

A legkegyetlenebb utódlások

Sok utódlás bizonyult véresnek vagy kegyetlennek, de a török szultánoké majdnem hogy hivatalosan is így volt. Azzal kezdték uralkodásukat, hogy fiútestvéreikkel hadakoztak. Nem volt semmiféle, írásos törvény az utódlásra. Egyetlen szabály az volt, hogy az a herceg lesz a szultán, aki megszerzi a trónt és kiküszöböli a versenytársakat. Amikor II. (Hódító) Mohamed került 1451-ben a trónra, megfojtatta még csecsemőkorú öccsét. Fia, II. Bajazid, aki őt követte a trónon 1481-ben, nem ölette meg testvérét, Dzsemet - mivel az külföldre menekült már előzőleg - hanem titokban megmérgeztette Dzsem fiát, és személyesen végezte ki Dzsem legfőbb támogatóját. Bajazid fia, I. (Vad) Szelim lett a szultán 1512-ben, miután harcba keveredett testvéreivel, Korkuddal és Ahmeddal, meg is ölte mindkettőt. Ennél szerencsésebbnek bizonyult (Fenséges) Szulejmán. Nem voltak fiútestvérei, tehát nem támadt ellenfele, amikor 1520-ban ő lett a szultán.

a legfiatalabb (gyerek) uralkodók

A perzsa (iráni) Szafavida-dinasztia alapítója, Izmáel sah, 12 éves volt, amikor 1501-ben uralkodó lett belőle. A rákövetkező 10 évben megpróbálta kiterjeszteni birodalmát, hogy az magában foglalhassa a mai Irán java részét. Kijelentette, hogy ő maga isten - követői pedig hittek benne. 1524-ben halt meg. Utóda még fiatalabb volt. Tahmasp sah csupán 10. életévét taposta, amikor trónra került.1533-től 1576-ig uralkodott.