a legkisebb ország

Andorra, a Pireneusok keleti részén a hegyek között elterülő, kicsiny ország, csupán 300 km2. Az 1278-ban kelt Paréage értelmében, két társherceg - a Comte de Foix és az urgeli püspök - fennhatósága alá helyezték.

a legrégebbi ország

A világ független országai közül a legrégebbi és a legnépesebb Kína volt. A Shang-dinasztia hat századon át tartotta meg uralmát, Kr. e. kb. 1750-től.

a legutolsó birodalom a XV. században

A 15. század során, a szuverenitást és egységet legutoljára Spanyolország érte el. 1479-ben egyesítette Ferdinánd és Izabella a házasságával Aragónia és Kasztília királyi uralkodóházait.

az utolsó angol birtok Franciaországban

Az angol királyoknak a normann hódítástól fogva volt területük Franciaországban. II. Henrik (1154-89) uralma alatt, Anglia hatalma mindenüvé kiterjedt Észak- meg Nyugat-Franciaországban. A Százéves Háború során - ami 1453-ban ért véget - az angolok minden francia területet elvesztettek, Calais kivételével, ami 1558-ig angol kézen maradt.

izland első telepesei

Bár Izlandot az írországi keresztény remeték már ismerték, a norvégok voltak azok, akik 870 körül létrehozták ott az első telepet. Az ír remetéket elzavarták, és a lakható vidéket teljesen uralmuk alá vonták a következő 50 év során. Néhány történész állítása szerint akár 25.000-en is lakhattak ott. Legtöbbjük Délnyugat-Norvégiából származott. Az életben maradáshoz szükségük volt Skandináviára. A 15. században az egyre romló éghajlati viszonyok és a félelmetes vulkánkitörések sem kedveztek ottlétüknek.

grönland felfedezése

Krisztus után 982-töl kezdve, Vörös Erik, akit elűztek Izlandról, három évet fordított arra, hogy feltárja Grönland partvidékét. 986-ban kis számú telepessel tért vissza. Ezek az első telepesek-egy 13. századi beszámolóban leírtak szerint - pásztorkodással foglalkoztak: "A gazdák nagyszámú marhát meg birkát nevelnek, és hatalmas mennyiségű vajat és sajtot készítenek". Azonban, akár Izland esetében, az éghajlatban és az európai politikában beállott változások oda vezettek, hogy a telepesek 1410 körül feladták Grönlandot.

Portugália első, tengeren túli gyarmatai

A Kanári-szigetek őshonos berbereit a portugál ültetvényesek és bortermelők rabszolgasorba taszították. Aztán jöttek a spanyol gyarmatosítók, akik egyrészt szabad bevándorlókat, másrészt külföldi rabszolgamunkásokat hoztak magukkal. Az így kialakult gyarmati modell befolyásolta később Amerikának a spanyolok általi gyarmatosítását. A Kanári-szigetek sok lakója követte a konkvisztádorokat, akik Amerika felé vett útjuk során megálltak ott. Ezek közül a leghíresebb maga Kolumbusz volt, aki a Kanári-szigetekről hajózott tovább.

a portugálok afrikában

Minél délebbre haladtak Afrika nyugati partjai mentén a portugál hajósok, annál több, kereskedelmi céllal létesített erődítményt és gyárat hoztak létre. Az első Arguimnál volt (a mai Mauritánia partjainál) 1443 körül. A gyárat kiadták magánkereskedőknek, akik bázisként használták, hogy megpróbálják odacsalogatni a szaharai aranykereskedelmet. Azután alapították 1503-ban az Aranyparton (Ghánában) Elminát. Itt a portugálok a helyi lakossággal folytattak cserekereskedelmet, melynek során elefántcsonthoz, aranyhoz és rabszolgákhoz jutottak. (A portugálok már Ceuta meghódítása óta megvetették lábukat Észak-Afrikában és 1500-ra sok, európai telepet találunk arrafelé.)

az első portugálok indiában

Az első portugál erődítményt Cochin szigetén (Nyugat-Indiában) emelték 1503-ban. Castel Manuelként emlegették. Ez volt Goa 1510-ben történt elfoglalásáig a portugálok központja Indiában. Az első portugál erődítmény - az indiai szárazföldön - Cananornál (Krishna városánál), a Malabár partokon épült. 1515-ben a helyi uralkodó megengedte, hogy felépítsék Santo Angelo erődjét.

sikertelen gyarmati próbálkozások észak Amerikában

Kolumbusznak, 1492-ben, miután egyik hajója zátonyra futott, embereket kellett hátrahagynia Hispaniolán (ezen a szigeten található a mai Haiti és a Dominikai Köztársaság.) Ily módon jött létre Amerikában az első európai település, közel 500 évvel a vikingek ottani megjelenése után. Amikor Kolumbusz 1493 novemberében visszatért Hispaniolára, megdöbbenve fedezte fel, hogy embereit megölték a helybéliek.

1517-ben egy ügyvéd, John Rastell, két hajót szerelt fel Londonban azzal a céllal, hogy Amerikában létrehozza az első angol gyarmatot. Mindkét hajó kapitánya arra ösztönözte a legénységet, hogy Írországnál tovább ne menjenek. Rastellt pedig hátrahagyták Waterfordban.

1535-ben, a St. Malóról származó francia, Jacques Cartier hozta össze az első, franciákból álló kolóniát. Megpróbálkoztak Amerikában letelepedni. A mai Quebec közelében lévő telepről azt kellett jelentenie, hogy 1535 novembere valamint 1536 áprilisa között "befagyott körülöttünk a víz, méghozzá majdnem 2 méteres vastagságban, miközben a parton mélyebb volt a hó 1,2 m-nél is". Nemsokára visszatért Franciaországba, amint májusban olvadásnak indult. 1541-ben újból megpróbálkozott, de a hideg miatt 1542-ben visszatért újfent Franciaországba. Több, mint egy fél évszázaddal később végre sikerült Franciaországnak Észak-Amerikában kereskedelmi céllal telepeket vagy kolóniákat létrehoznia.

az első fehér amerikaiak

Az európai származású kolóniák tagjai nemsokára nagyon is érezni kezdték, mennyire messze esnek Európától. A 16. század közepére a királyi tisztviselők már arról panaszkodtak, hogy amerikai születésű spanyolok egész generációja nő fel, akik "vagy nem ismerik királyukat, vagy nem is kívánják megismerni".

legelső, leghosszabb parlament

A legelső, ismert kétkamarás törvényhozó testület, ukkim, az iraki Erech-ben működött. Kr. e. 2800 körül. A legrégebbi törvényhozó testület az Izlandon Kr. u. 930-ban alapított Althing. A történelemben legmesszebb visszanyúló, folyamatos működésű törvényhozó testület a Man-szigetén 979-ben alapított tynwaldi bíróság.

a legrégebbi parlament

A "parlament" kifejezés legelső, ismert alkalmazása Angliában, egy hivatalos, királyi okmányon található: egy 1241. december 19-i keltezésű idézésen, mely a király (III. Henrik) tanácsa elé szólított.

a legritkább parlamenti gyűlés

A Cortest, Portugália parlamentjét, a király akkor hívta össze, ha támogatásra és pénzre volt szüksége. A birodalom hatalmas bevételei szükségtelenné tették, hogy ilyen támogatást keressen. A Cortest 48 év alatt 25 alkalommal hívta össze I. János király (1385-1433), négyszer hívta össze I. Manuel 26 éves uralkodása során (1495-1521) és csak háromszor a 36 évig (1521-57) uralkodó III. János király.

az első orosz parlament

1549-ben összehívták az első, minden tartományt magába foglaló tanácsot, hogy meghallgassák a különböző társadalmi csoportosulásoknak a cár tervezett döntéseire vonatkozó véleményét. Ezt a gyűlést úgy tekintik Oroszországban, mint a parlamenti rendszer elődjét.

a szavazóurna első alkalmazása

A szavazóurnát első alkalommal Angliában, 1526-ban használták, amikor London város elöljáróit (rangban a polgármester alatt tevékenykedő, választott tisztviselőit) megválasztották.