A legjámborabb, legsikeresebb és legbigottabb

Kasztíliai Izabella 1468-tól fogva - 17 éves volt - harcolt féltestvérével, Henrikkel a trónért. 1478-ban alapította meg a spanyol inkvizíciót. Miután 1479-ben győzelmet aratott belső ellenségei fölött, 1482-ben Granada, a muzulmánok Spanyolországban fennmaradt utolsó fellegvára ellen fordult, sikerrel. Ugyanebben az évben támogatta Kolumbusz Indiába irányuló utazását, valamint elrendelte, hogy a zsidó közösség vagy térjen át; vagy hagyja el Spanyolországot. Izabella, 1504-ben bekövetkezett haláláig bizony felülmúlta bármely, akkori európai uralkodó eredményeit.

Portugália első, tengeren túli gyarmatai

A Kanári-szigetek őshonos berbereit a portugál ültetvényesek és bortermelők rabszolgasorba taszították. Aztán jöttek a spanyol gyarmatosítók, akik egyrészt szabad bevándorlókat, másrészt külföldi rabszolgamunkásokat hoztak magukkal. Az így kialakult gyarmati modell befolyásolta később Amerikának a spanyolok általi gyarmatosítását. A Kanári-szigetek sok lakója követte a konkvisztádorokat, akik Amerika felé vett útjuk során megálltak ott. Ezek közül a leghíresebb maga Kolumbusz volt, aki a Kanári-szigetekről hajózott tovább.

sikertelen gyarmati próbálkozások észak Amerikában

Kolumbusznak, 1492-ben, miután egyik hajója zátonyra futott, embereket kellett hátrahagynia Hispaniolán (ezen a szigeten található a mai Haiti és a Dominikai Köztársaság.) Ily módon jött létre Amerikában az első európai település, közel 500 évvel a vikingek ottani megjelenése után. Amikor Kolumbusz 1493 novemberében visszatért Hispaniolára, megdöbbenve fedezte fel, hogy embereit megölték a helybéliek.

1517-ben egy ügyvéd, John Rastell, két hajót szerelt fel Londonban azzal a céllal, hogy Amerikában létrehozza az első angol gyarmatot. Mindkét hajó kapitánya arra ösztönözte a legénységet, hogy Írországnál tovább ne menjenek. Rastellt pedig hátrahagyták Waterfordban.

1535-ben, a St. Malóról származó francia, Jacques Cartier hozta össze az első, franciákból álló kolóniát. Megpróbálkoztak Amerikában letelepedni. A mai Quebec közelében lévő telepről azt kellett jelentenie, hogy 1535 novembere valamint 1536 áprilisa között "befagyott körülöttünk a víz, méghozzá majdnem 2 méteres vastagságban, miközben a parton mélyebb volt a hó 1,2 m-nél is". Nemsokára visszatért Franciaországba, amint májusban olvadásnak indult. 1541-ben újból megpróbálkozott, de a hideg miatt 1542-ben visszatért újfent Franciaországba. Több, mint egy fél évszázaddal később végre sikerült Franciaországnak Észak-Amerikában kereskedelmi céllal telepeket vagy kolóniákat létrehoznia.