Az utolsó bizánci császár

XI. Konstantin 1449-ben került trónra és meghalt, amikor a törökök 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt. Ezzel véget ért a bizánci császárok sora. A török hódítást követően, a császári Bizánc néhány tagja áttért az iszlám hitre, és magas hivatalt is kaptak a török szultánok szolgálatában. Messzi pasa, aki 1480-ban Rodosz sikertelen ostromát irányította, maga is rokona volt az utolsó bizánci császárnak.

a legdekadensebb török herceg

Ez a cím minden bizonnyal Alemshahot, II. Bajazid török szultán (1481-1512) egyik fiát illeti meg. Apja kormányzóként küldte Marusába (Nyugat-Törökországba), ahol - anyjának azon próbálkozásai ellenére, hogy jó útra térítse-1503-ban halálra itta magát.

a legnagyobb irodalombarátok

A 16. században élt összes, török szultán, II. Muradtól (1421-51) III. Muradig (1574-95) több kötetnyi költeményt hagyott hátra. A Mogul Birodalom alapítója, Babur, egy jelentős, török nyelven megjelent, önéletrajzi munkát írt, a Babur-namá-t. Ez a mű feltárja humanisztikus világnézetét, és pontos pszichológiai portréját is megrajzolja. Babur dédunokája, a mogul uralkodó, Dzsáhángír, szintén jelentős önéletrajzi munkát állított össze, a Tuzuk-i Jahangiri-t. Ezek a munkák eléggé eltérnek az udvari krónikások általi, hivatalos ábrázolástól.

a legszerencsétlenebb pasa

1516-ban a török szultán, I. (Vad) Szelim, legyőzte Szíriában az egyiptomi szultán seregét, elfoglalta Szíriát, Palesztinát, Egyiptom felé vette útját. Husszein pasa, a vezír, ellenezte a dolgot. Közölte a szultánnal, hogy a hadsereg nem tudna átvonulni a víztelen Sinai sivatagon. A szultán erre a tanácsra úgy válaszolt, hogy levágatta a vezír fejét. A török sereg minden nehézség nélkül átkelt a sivatagon, és 1517 januárjában Kairó mellett le is győzte az egyiptomiak seregét.

a legnagyobb birodalom

1450 és 1550 között, a Török Császárság rohamosan növekedett, és a világ legnagyobb birodalma is lett. Hódító Mohamed 1453-ban meghódította Konstantinápolyt, igába hajtotta a Krím-félszigetet, Dél-Görögországot, Albániát, Boszniát, Hercegovinát és Törökország java részét is. Unokája, (Vad) Szelim (1512-20) pedig Délkelet-Törökországot és egyetlen, 1516-17-ben szervezett hadjárat során még Szíriát, Palesztínát, Egyiptomot és Észak-Afrika nagy részét is. 1550-re pedig Szelim fia, (Fenséges) Szulejmán (1520-66) megszerezte Rodoszt, az Égei-tenger legtöbb szigetét, Magyarországot, Kelet-Törökországot és Irak java részét. Algír is elismerte a török szultán fennhatóságát. 1529-ben még Bécset is ostrom alá vette, majdnem el is foglalta. A Török Császárság ellenőrzése alatt élő lakosság 1500-ban kb. 10 millió lehetett, egy évszázaddal később majdnem 30 millióra emelkedett.

a legnagyobb európai világbirodalom

V. Károly császár (1519-58) trónralépésével a Habsburg-dinasztia - inkább politikailag megfontolt, ügyes házasságokkal, mintsem hódítás útján - szerezte meg azt a birodalmat, amely páratlannak számított egészen Nagy Károly óta. Felölelte a spanyol királyságokat, Németországot, Németalföldet és Itália nagy részét. Méretét tekintve méltó ellenfele volt a Török Birodalomnak, amely a 16. század során Európában is terjeszkedett.

a leghíresebb kalóz

Hajreddin Barbarossza (Vörös Szakáll) egy Nyugat-Törökországból származó kalóz - aki a 16. század elején Algírban telepedett le. A város uralkodója lett. 1518-ban testvérét, Horukot elkapták és lefejezték. 1519-ben Barbarossza a spanyolok ellen kért védelmet, amikor a várost a török szultánnak, (Vad) Szelimnek ajánlotta fel. 1533-ban (Fenséges) Szulejmán, Barbarosszát nevezte ki a török flotta admirálisává.