A legkegyetlenebb utódlások

Sok utódlás bizonyult véresnek vagy kegyetlennek, de a török szultánoké majdnem hogy hivatalosan is így volt. Azzal kezdték uralkodásukat, hogy fiútestvéreikkel hadakoztak. Nem volt semmiféle, írásos törvény az utódlásra. Egyetlen szabály az volt, hogy az a herceg lesz a szultán, aki megszerzi a trónt és kiküszöböli a versenytársakat. Amikor II. (Hódító) Mohamed került 1451-ben a trónra, megfojtatta még csecsemőkorú öccsét. Fia, II. Bajazid, aki őt követte a trónon 1481-ben, nem ölette meg testvérét, Dzsemet - mivel az külföldre menekült már előzőleg - hanem titokban megmérgeztette Dzsem fiát, és személyesen végezte ki Dzsem legfőbb támogatóját. Bajazid fia, I. (Vad) Szelim lett a szultán 1512-ben, miután harcba keveredett testvéreivel, Korkuddal és Ahmeddal, meg is ölte mindkettőt. Ennél szerencsésebbnek bizonyult (Fenséges) Szulejmán. Nem voltak fiútestvérei, tehát nem támadt ellenfele, amikor 1520-ban ő lett a szultán.

a legfiatalabb (gyerek) uralkodók

A perzsa (iráni) Szafavida-dinasztia alapítója, Izmáel sah, 12 éves volt, amikor 1501-ben uralkodó lett belőle. A rákövetkező 10 évben megpróbálta kiterjeszteni birodalmát, hogy az magában foglalhassa a mai Irán java részét. Kijelentette, hogy ő maga isten - követői pedig hittek benne. 1524-ben halt meg. Utóda még fiatalabb volt. Tahmasp sah csupán 10. életévét taposta, amikor trónra került.1533-től 1576-ig uralkodott.

a legtovább élt szultánok

A török szultánok a 15. és 16. század során rendkívül erős és sikeres dinasztiát tudhattak a magukénak, melyet szembetűnően hosszú életű uralkodók sora is segített. 1481 és 1566 között csupán három szultán uralkodott: II. Bajazid (1481-1512), I. (Vad) Szelim (1512-20) és I. (Fenséges) Szulejmán (1520-1566), akit a törökök, mint törvényosztó Szulejmánt emlegettek. Akkor kerültek trónra, amikor viszonylag érett férfiak voltak már: Bajazid 33, Szelim 42, Szulejmán pedig 26 éves volt.

az asztrológiailag leginkább befolyásolt uralkodó

A mogul uralkodó, Humajun (aki 1530-ban került a trónra) komolyan hitt az asztrológiában. A Qanun-i Humayuni szerínt, úgy rendezte el az udvari szertartást, hogy a zodiákus alapján jelölték ki a nemesek helyét; az udvari ruházat is napról napra változott, az asztrológiai almanachok szerint.