A legkegyetlenebb utódlások

Sok utódlás bizonyult véresnek vagy kegyetlennek, de a török szultánoké majdnem hogy hivatalosan is így volt. Azzal kezdték uralkodásukat, hogy fiútestvéreikkel hadakoztak. Nem volt semmiféle, írásos törvény az utódlásra. Egyetlen szabály az volt, hogy az a herceg lesz a szultán, aki megszerzi a trónt és kiküszöböli a versenytársakat. Amikor II. (Hódító) Mohamed került 1451-ben a trónra, megfojtatta még csecsemőkorú öccsét. Fia, II. Bajazid, aki őt követte a trónon 1481-ben, nem ölette meg testvérét, Dzsemet - mivel az külföldre menekült már előzőleg - hanem titokban megmérgeztette Dzsem fiát, és személyesen végezte ki Dzsem legfőbb támogatóját. Bajazid fia, I. (Vad) Szelim lett a szultán 1512-ben, miután harcba keveredett testvéreivel, Korkuddal és Ahmeddal, meg is ölte mindkettőt. Ennél szerencsésebbnek bizonyult (Fenséges) Szulejmán. Nem voltak fiútestvérei, tehát nem támadt ellenfele, amikor 1520-ban ő lett a szultán.

a legtovább élt szultánok

A török szultánok a 15. és 16. század során rendkívül erős és sikeres dinasztiát tudhattak a magukénak, melyet szembetűnően hosszú életű uralkodók sora is segített. 1481 és 1566 között csupán három szultán uralkodott: II. Bajazid (1481-1512), I. (Vad) Szelim (1512-20) és I. (Fenséges) Szulejmán (1520-1566), akit a törökök, mint törvényosztó Szulejmánt emlegettek. Akkor kerültek trónra, amikor viszonylag érett férfiak voltak már: Bajazid 33, Szelim 42, Szulejmán pedig 26 éves volt.

a legkegyetlenebb uralkodók

A félig-meddig mitikus személy, Drakula két történelmi személynek, III. és IV. Vladiszlávnak a keveréke. Mindketten Wallachia hercegei voltak a mai Románia területén. Az első, akit kortársai "Dracul"-ként, vagyis ördögként emlegettek, valós szerepet játszott (egészen 1446-ban bekövetkezett haláláig) abban, hogy megpróbáljanak ellenállni a török hódításnak Kelet-Európában. IV Vladot csak úgy ismerték, mint "a karóbahúzó"-t, miután nagyon szerette ezt a kivégzési módszert. Hatéves rémuralma (1456-62) során állítólag több, mint 20.000 kivégzést rendelt el. Azt mondták, tirgovistei palotáját 10 km-es sövény vette körül. Az előtt sorakoztatták fel karóba húzott áldozatait. Az a hír járta, hogy palotájának közelében egy liget minden fájának minden ágán egy holttest lóg kiakasztva, és bárkit, aki megpróbálkozna valamelyiknek az eltávolításával, rögtön felakasztanak ugyanoda. Ellenségei még azt is kijelentették, hogy áldozatainak húsát meg vérét fogyasztja. Minden bizonnyal a Vladdal (a karóhahózóval) kapcsolatos szájhagyomány lehetett az alapja a képzeletbeli Drakula grófnak. Vladot 1462-ben taszították le trónjáról. A rákövetkező télen karóba húzatta a török szultán, II. (Hódító) Mohamed követeit, akik azért keresték fel, hogy beszedjék tőle az esedékes sarcot. Átkelt a Dunán, és vagy megölte a folyótól délre, Mohamed szultán területén élő parasztokat, vagy levágatta a fülüket, az orrukat. Válaszul a szultán sereget küldött rá, és ezzel arra kényszerítette, hogy Magyarországra meneküljön.

a legdekadensebb török herceg

Ez a cím minden bizonnyal Alemshahot, II. Bajazid török szultán (1481-1512) egyik fiát illeti meg. Apja kormányzóként küldte Marusába (Nyugat-Törökországba), ahol - anyjának azon próbálkozásai ellenére, hogy jó útra térítse-1503-ban halálra itta magát.

a legnagyobb irodalombarátok

A 16. században élt összes, török szultán, II. Muradtól (1421-51) III. Muradig (1574-95) több kötetnyi költeményt hagyott hátra. A Mogul Birodalom alapítója, Babur, egy jelentős, török nyelven megjelent, önéletrajzi munkát írt, a Babur-namá-t. Ez a mű feltárja humanisztikus világnézetét, és pontos pszichológiai portréját is megrajzolja. Babur dédunokája, a mogul uralkodó, Dzsáhángír, szintén jelentős önéletrajzi munkát állított össze, a Tuzuk-i Jahangiri-t. Ezek a munkák eléggé eltérnek az udvari krónikások általi, hivatalos ábrázolástól.

a legkevesebbszer házasodott uralkodó

1450 után, a török szultánok szinte sosem házasodtak. A hölgyek, akik megosztották velük ágyukat és gyereket szültek nekik, rendszerint rabszolgának számítottak. Így hát a legtöbb török hercegnek és hercegnőnek az anyja rabszolga volt, és habár atyjuknak ugyanaz a személy számított - a szultán -, rendszerint más volt a szülőanyjuk. Fenséges Szulejmán azonban feleségül vette kedvenc ágyasát, Hurrem szultánát. A nő gondoskodott róla, hogy kedvenc fia, Szelim - akit csak Részegesként emlegettek - kövesse atyját a trónon 1566-ban.

a legnagyobb becsben tartott száműzött

 Az 1490-es évek híres száműzöttje - akinek vendégül látásáért az uralkodók versengtek - Dzsem herceg volt, II. Mohamed szultán fia. Miután a török trónért való versenyben testvére, Bajazid legyőzte, 1482-ben Rodoszra menekült. Ott tartóztatták le a Szent János keresztény lovagrend lovagjai, akik évente 45.000 dukátot zsaroltak ki Bajazidtól. 1492-ben Dzsem annyira kényelmetlen lett már, hogy testvére beleegyezett, fizet VI. Sándor pápának 150.000 dukátot, hogy az őrizetben tartsa riválisát. A muzulmán herceg kedvenc lett a pápai udvarban. Néhány fiatalabb udvaronc még az öltözködését is utánozta. 1494-ben vitték el a franciák Rómából. Dzsem a rákövetkező év elején meghalt, valószínűleg maláriától, de - legalábbis így hitték kortársai - a Borgiák lassan ható mérge végzett vele.

a legszerencsétlenebb pasa

1516-ban a török szultán, I. (Vad) Szelim, legyőzte Szíriában az egyiptomi szultán seregét, elfoglalta Szíriát, Palesztinát, Egyiptom felé vette útját. Husszein pasa, a vezír, ellenezte a dolgot. Közölte a szultánnal, hogy a hadsereg nem tudna átvonulni a víztelen Sinai sivatagon. A szultán erre a tanácsra úgy válaszolt, hogy levágatta a vezír fejét. A török sereg minden nehézség nélkül átkelt a sivatagon, és 1517 januárjában Kairó mellett le is győzte az egyiptomiak seregét.

a legbotrányosabb nemes

1541-ben (Fenséges) Szulejmán szultán főminisztere, más néven nagyvezíre, Lufti pasa kegyvesztett lett. Előzőleg elvette a szultán egyik lánytestvérét, de kiadták az útját, mert veszekedett nejével. A róla keringő törté net szerint a felesége elvesztette a türel mét, mivel férje nem volt hajlandó visszavonni a parancsát, miszerint egy prostituáltat lábánál fogva akasszanak fel és vágjanak kettőbe. A történet külön böző változatait még egy évszázaddal később is mesélték mindenütt. Lufti pasa pedig kijelentette, hogy nem bocsátották el hivatalából, hanem önként vonult vissza annak érdekében, hogy távolabb kerülhessen a női fortélyoktól

a legnagyobb birodalom

1450 és 1550 között, a Török Császárság rohamosan növekedett, és a világ legnagyobb birodalma is lett. Hódító Mohamed 1453-ban meghódította Konstantinápolyt, igába hajtotta a Krím-félszigetet, Dél-Görögországot, Albániát, Boszniát, Hercegovinát és Törökország java részét is. Unokája, (Vad) Szelim (1512-20) pedig Délkelet-Törökországot és egyetlen, 1516-17-ben szervezett hadjárat során még Szíriát, Palesztínát, Egyiptomot és Észak-Afrika nagy részét is. 1550-re pedig Szelim fia, (Fenséges) Szulejmán (1520-66) megszerezte Rodoszt, az Égei-tenger legtöbb szigetét, Magyarországot, Kelet-Törökországot és Irak java részét. Algír is elismerte a török szultán fennhatóságát. 1529-ben még Bécset is ostrom alá vette, majdnem el is foglalta. A Török Császárság ellenőrzése alatt élő lakosság 1500-ban kb. 10 millió lehetett, egy évszázaddal később majdnem 30 millióra emelkedett.