A következő címkéjű bejegyzések mutatása: császár. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: császár. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. február 13., szerda

A leghatalmasabb amerikai uralkodó

Az inka birodalom a mai Peru, Chile, Bolívia, Ecuador teljes egészét, Argentínának pedig a java részét magában foglalta. Lakossága hét és kilencmillió között lehetett. E hatalmas terület császárát alattvalói istenként tisztelték. Hatalma óriási volt. A föld java részét az állam birtokolta; az emberekre államvallást kényszerítettek; a vidéki nemeseket arra késztették, hogy minden évnek egy részét az inka fővárosban, Cuzcoban töltsék, így aztán erősen kötődtek az uralkodójukhoz, és gyengíteni tudták státuszukat is. Pachacutec császárt 1438-ban koronázták meg. Uralkodása alatt kényszerítette rá az inka kultúrát a meghódított városok népeire, és iskolákat alapított a nemeseknek. Bevezettette a tízes számrendszert a hadisarc fizetésére szolgáló rendszerben, ugyanakkor a napéven alapuló naptárt szerkesztetett. 1471-ben halt meg. A spanyolok úgy találtak rá pompás, ünnepi ruhába öltöztetett múmiájára, hogy szemgödrében aranyból készített szemek voltak.

2018. október 2., kedd

Az utolsó bizánci császár, aki nyugatra látogatott

VIII. Ióannész császár azért kereste fel Itáliát, hogy tárgyaljon a konstantinápolyi ortodox egyház és a pápaság egyesítéséről. A madzsi körmenetről Benozzo Gozzoli által 1459 és 1504 között Firenzében készült festmény a császár firenzei érkezését mutatja be, de 30 évvel a tényleges látogatás után készült.

2018. szeptember 5., szerda

Az utolsó bizánci császár

XI. Konstantin 1449-ben került trónra és meghalt, amikor a törökök 1453-ban elfoglalták Konstantinápolyt. Ezzel véget ért a bizánci császárok sora. A török hódítást követően, a császári Bizánc néhány tagja áttért az iszlám hitre, és magas hivatalt is kaptak a török szultánok szolgálatában. Messzi pasa, aki 1480-ban Rodosz sikertelen ostromát irányította, maga is rokona volt az utolsó bizánci császárnak.

2016. december 23., péntek

A legnagyobb választási "kenőpénz"

I. Ferenc francia király és I. Károly spanyol király versenyeztek: ki kövesse I. Miksát, mint Habsburg császárt. A császári választófejedelmeket nyíltan lefizették, cserében szavazataikért. Ferenc képtelen volt Itáliában bármiféle támoga tásra találni, miközben Miksa (aki már amúgy is ügyfele volt a németországi Fuggereknek) gondoskodott róla, hogy Károlynak meglegyen a kellő pénzügyi támogatása a német választófejedelmek révén leginkább előnyben részesített kereskedőktől. Miksa halálakor (1519 januárjában), az előzőleg elegendőnek tűnő összeget (a németországi Welserektől és három itáliai féltől származó 275.000 forintot) növelni kellett. Ferenc csüggedni kezdett-megpróbálta lefizetni a Fuggereket - a forint meg gyengült. Károlynak azt tanácsolták, szerezzen még további 220.000-et. Végül a teljes, előteremtett összeg több, mint 850.000 forintra rúgott. A tételes elszámoláskor a következő címszó alatt szerepelt: "A Károly császár által eszközölt kiadások annak érdekében, hogy a rómaiak királyának megválasztassa magát".

2014. április 13., vasárnap

a legelszigeteltebb uralkodók

Kína Ming-korabeli császárai (1368-1644) "a mennyország fiai" egyetemleges szuverenitást nyilvánítottak ki. Peking császári város óriási, fallal körülvett palotájában pompás körülmények között ugyan, de elkülönítve éltek. Körülöttük csak a rendkívül befolyásos, udvari eunuchok voltak.

2013. július 14., vasárnap

a leggazdagabb afrikai király

1324-ben, Mansa Musa, Mali császára, egy mekkai zarándoklat alkalmával érkezett Egyiptomba. Száz tevével kereste fel Kairót, melyek mindegyike 111 kg-nyi aranyat cipelt. 500 rabszolga járt előttük, mindegyik egy 1,8 kg-os aranybotot vitt. Annyi aranyat hozott forgalomba Egyiptomban, hogy komoly inflációt idézett elő. Egy 1375-ben kelt, majorcai térkép úgy emlegeti, mint "minden föld leggazdagabb és legnemesebb királyát". Még a 16. század táján is feljegyezték az Afrikáról készített Európa-térképeken mesés gazdagságának legendáját

2009. augusztus 13., csütörtök

a legborzalmasabb halál


1542-ben, a Ming-dinasztia palotájában lakó 10 szűz megpróbálta megfojtani a császárt, Zhu Hou-Congot - tiltakozásul tekintélyuralma ellen. A császár élete egy hajszálon múlt, mivel a megfojtására használt selyemdarab csomóját rosszul kötötték meg. A császárt megmentette egy Xu Shen névre hallgató udvari orvos. Az összeesküvésben részt vett szüzeket letartóztatták és úgynevezett "tartós halál"-ra ítélték. Ezt úgy hajtották végre, hogy mind a négy végtagjukat levágták és közszemlére tették ki. Xu Shent kinevezték szertartásügyi miniszternek, valamint a herceg oktatójának. Ez volt a legmagasabb pozíció, melyet a kínai orvostudomány történetében kínai orvos valaha is elért. Nemsokára azonban megbetegedett és meg is halt. Halála előtt elmondta, hogy betegsége gyógyíthatatlan, mivel a nagy félelem okozta, valamint az, hogy a császár megmentésekor elképzelhetetlenül rettegett, hogy őt is kivégzik.