az első portugálok indiában

Az első portugál erődítményt Cochin szigetén (Nyugat-Indiában) emelték 1503-ban. Castel Manuelként emlegették. Ez volt Goa 1510-ben történt elfoglalásáig a portugálok központja Indiában. Az első portugál erődítmény - az indiai szárazföldön - Cananornál (Krishna városánál), a Malabár partokon épült. 1515-ben a helyi uralkodó megengedte, hogy felépítsék Santo Angelo erődjét.

sikertelen gyarmati próbálkozások észak Amerikában

Kolumbusznak, 1492-ben, miután egyik hajója zátonyra futott, embereket kellett hátrahagynia Hispaniolán (ezen a szigeten található a mai Haiti és a Dominikai Köztársaság.) Ily módon jött létre Amerikában az első európai település, közel 500 évvel a vikingek ottani megjelenése után. Amikor Kolumbusz 1493 novemberében visszatért Hispaniolára, megdöbbenve fedezte fel, hogy embereit megölték a helybéliek.

1517-ben egy ügyvéd, John Rastell, két hajót szerelt fel Londonban azzal a céllal, hogy Amerikában létrehozza az első angol gyarmatot. Mindkét hajó kapitánya arra ösztönözte a legénységet, hogy Írországnál tovább ne menjenek. Rastellt pedig hátrahagyták Waterfordban.

1535-ben, a St. Malóról származó francia, Jacques Cartier hozta össze az első, franciákból álló kolóniát. Megpróbálkoztak Amerikában letelepedni. A mai Quebec közelében lévő telepről azt kellett jelentenie, hogy 1535 novembere valamint 1536 áprilisa között "befagyott körülöttünk a víz, méghozzá majdnem 2 méteres vastagságban, miközben a parton mélyebb volt a hó 1,2 m-nél is". Nemsokára visszatért Franciaországba, amint májusban olvadásnak indult. 1541-ben újból megpróbálkozott, de a hideg miatt 1542-ben visszatért újfent Franciaországba. Több, mint egy fél évszázaddal később végre sikerült Franciaországnak Észak-Amerikában kereskedelmi céllal telepeket vagy kolóniákat létrehoznia.

az első fehér amerikaiak

Az európai származású kolóniák tagjai nemsokára nagyon is érezni kezdték, mennyire messze esnek Európától. A 16. század közepére a királyi tisztviselők már arról panaszkodtak, hogy amerikai születésű spanyolok egész generációja nő fel, akik "vagy nem ismerik királyukat, vagy nem is kívánják megismerni".

legelső, leghosszabb parlament

A legelső, ismert kétkamarás törvényhozó testület, ukkim, az iraki Erech-ben működött. Kr. e. 2800 körül. A legrégebbi törvényhozó testület az Izlandon Kr. u. 930-ban alapított Althing. A történelemben legmesszebb visszanyúló, folyamatos működésű törvényhozó testület a Man-szigetén 979-ben alapított tynwaldi bíróság.

a legrégebbi parlament

A "parlament" kifejezés legelső, ismert alkalmazása Angliában, egy hivatalos, királyi okmányon található: egy 1241. december 19-i keltezésű idézésen, mely a király (III. Henrik) tanácsa elé szólított.

a legritkább parlamenti gyűlés

A Cortest, Portugália parlamentjét, a király akkor hívta össze, ha támogatásra és pénzre volt szüksége. A birodalom hatalmas bevételei szükségtelenné tették, hogy ilyen támogatást keressen. A Cortest 48 év alatt 25 alkalommal hívta össze I. János király (1385-1433), négyszer hívta össze I. Manuel 26 éves uralkodása során (1495-1521) és csak háromszor a 36 évig (1521-57) uralkodó III. János király.

az első orosz parlament

1549-ben összehívták az első, minden tartományt magába foglaló tanácsot, hogy meghallgassák a különböző társadalmi csoportosulásoknak a cár tervezett döntéseire vonatkozó véleményét. Ezt a gyűlést úgy tekintik Oroszországban, mint a parlamenti rendszer elődjét.