a legrégebbi ország

A világ független országai közül a legrégebbi és a legnépesebb Kína volt. A Shang-dinasztia hat századon át tartotta meg uralmát, Kr. e. kb. 1750-től.

a legutolsó birodalom a XV. században

A 15. század során, a szuverenitást és egységet legutoljára Spanyolország érte el. 1479-ben egyesítette Ferdinánd és Izabella a házasságával Aragónia és Kasztília királyi uralkodóházait.

az utolsó angol birtok Franciaországban

Az angol királyoknak a normann hódítástól fogva volt területük Franciaországban. II. Henrik (1154-89) uralma alatt, Anglia hatalma mindenüvé kiterjedt Észak- meg Nyugat-Franciaországban. A Százéves Háború során - ami 1453-ban ért véget - az angolok minden francia területet elvesztettek, Calais kivételével, ami 1558-ig angol kézen maradt.

izland első telepesei

Bár Izlandot az írországi keresztény remeték már ismerték, a norvégok voltak azok, akik 870 körül létrehozták ott az első telepet. Az ír remetéket elzavarták, és a lakható vidéket teljesen uralmuk alá vonták a következő 50 év során. Néhány történész állítása szerint akár 25.000-en is lakhattak ott. Legtöbbjük Délnyugat-Norvégiából származott. Az életben maradáshoz szükségük volt Skandináviára. A 15. században az egyre romló éghajlati viszonyok és a félelmetes vulkánkitörések sem kedveztek ottlétüknek.

grönland felfedezése

Krisztus után 982-töl kezdve, Vörös Erik, akit elűztek Izlandról, három évet fordított arra, hogy feltárja Grönland partvidékét. 986-ban kis számú telepessel tért vissza. Ezek az első telepesek-egy 13. századi beszámolóban leírtak szerint - pásztorkodással foglalkoztak: "A gazdák nagyszámú marhát meg birkát nevelnek, és hatalmas mennyiségű vajat és sajtot készítenek". Azonban, akár Izland esetében, az éghajlatban és az európai politikában beállott változások oda vezettek, hogy a telepesek 1410 körül feladták Grönlandot.

Portugália első, tengeren túli gyarmatai

A Kanári-szigetek őshonos berbereit a portugál ültetvényesek és bortermelők rabszolgasorba taszították. Aztán jöttek a spanyol gyarmatosítók, akik egyrészt szabad bevándorlókat, másrészt külföldi rabszolgamunkásokat hoztak magukkal. Az így kialakult gyarmati modell befolyásolta később Amerikának a spanyolok általi gyarmatosítását. A Kanári-szigetek sok lakója követte a konkvisztádorokat, akik Amerika felé vett útjuk során megálltak ott. Ezek közül a leghíresebb maga Kolumbusz volt, aki a Kanári-szigetekről hajózott tovább.

a portugálok afrikában

Minél délebbre haladtak Afrika nyugati partjai mentén a portugál hajósok, annál több, kereskedelmi céllal létesített erődítményt és gyárat hoztak létre. Az első Arguimnál volt (a mai Mauritánia partjainál) 1443 körül. A gyárat kiadták magánkereskedőknek, akik bázisként használták, hogy megpróbálják odacsalogatni a szaharai aranykereskedelmet. Azután alapították 1503-ban az Aranyparton (Ghánában) Elminát. Itt a portugálok a helyi lakossággal folytattak cserekereskedelmet, melynek során elefántcsonthoz, aranyhoz és rabszolgákhoz jutottak. (A portugálok már Ceuta meghódítása óta megvetették lábukat Észak-Afrikában és 1500-ra sok, európai telepet találunk arrafelé.)