a legnagyobb becsben tartott száműzött

 Az 1490-es évek híres száműzöttje - akinek vendégül látásáért az uralkodók versengtek - Dzsem herceg volt, II. Mohamed szultán fia. Miután a török trónért való versenyben testvére, Bajazid legyőzte, 1482-ben Rodoszra menekült. Ott tartóztatták le a Szent János keresztény lovagrend lovagjai, akik évente 45.000 dukátot zsaroltak ki Bajazidtól. 1492-ben Dzsem annyira kényelmetlen lett már, hogy testvére beleegyezett, fizet VI. Sándor pápának 150.000 dukátot, hogy az őrizetben tartsa riválisát. A muzulmán herceg kedvenc lett a pápai udvarban. Néhány fiatalabb udvaronc még az öltözködését is utánozta. 1494-ben vitték el a franciák Rómából. Dzsem a rákövetkező év elején meghalt, valószínűleg maláriától, de - legalábbis így hitték kortársai - a Borgiák lassan ható mérge végzett vele.

a legszerencsétlenebb pasa

1516-ban a török szultán, I. (Vad) Szelim, legyőzte Szíriában az egyiptomi szultán seregét, elfoglalta Szíriát, Palesztinát, Egyiptom felé vette útját. Husszein pasa, a vezír, ellenezte a dolgot. Közölte a szultánnal, hogy a hadsereg nem tudna átvonulni a víztelen Sinai sivatagon. A szultán erre a tanácsra úgy válaszolt, hogy levágatta a vezír fejét. A török sereg minden nehézség nélkül átkelt a sivatagon, és 1517 januárjában Kairó mellett le is győzte az egyiptomiak seregét.

a legbotrányosabb nemes

1541-ben (Fenséges) Szulejmán szultán főminisztere, más néven nagyvezíre, Lufti pasa kegyvesztett lett. Előzőleg elvette a szultán egyik lánytestvérét, de kiadták az útját, mert veszekedett nejével. A róla keringő törté net szerint a felesége elvesztette a türel mét, mivel férje nem volt hajlandó visszavonni a parancsát, miszerint egy prostituáltat lábánál fogva akasszanak fel és vágjanak kettőbe. A történet külön böző változatait még egy évszázaddal később is mesélték mindenütt. Lufti pasa pedig kijelentette, hogy nem bocsátották el hivatalából, hanem önként vonult vissza annak érdekében, hogy távolabb kerülhessen a női fortélyoktól

a legvitatottabb, politikai emlékiratok

Károly, Burgundia hercege tanácsadójaként kezdte karrierjét, Philippe de Commynes. 1472-ben elhagyta, mert lefizették, XI. Lajos francia király udvarához hívták. Hosszú politikai karrierje során a 15. század végi Európa vezető személyiségei közül személyesen ismert és megfigyelhetett sokat: IV Edwardot, III. Richardot és VII. Henriket Anglia uralkodóinak sorából, XI. Lajost valamint VIII. Károlyt, francia királyokat, (Szeles) Károlyt, Burgundia hercegét, a firenzei Lorenzo de' Medicit és I. Miksa császárt is. Kegyvesztett lett, és be is börtönözték 1487 ben. Ekkor kezdte emlékiratai megírását, mely elsődleges forrása a 15. század végi történelmi adatoknak. Annyira személyes, hogy a történészek még mindig nem értenek egyet értékét tekintve.

a legjelentősebb könyv a viselkedésről

A Babees' Bookot (Babees könyve) 1475 körül írták, hogy a fiatal hercegeket és nemeseket udvarias viselkedésre tanítsa. Az egyik legjelentősebb, ilyen tanulmány volt. Egy részlet a könyvből:
Amikor belépsz uradnak házába, köszönj és alázatos vidámsággal üdvözölj minden jelentévőt. Ne durván, hanem emelt fejjel lépj be, könnyed léptekkel. Ereszkedj egyik térdedre, de csupán urad vagy parancsolód előtt-bárki is légyen az. Ha jöveteledkor bárki szólna hozzád, nézz egyenesen a szemébe és jól figyelj minden szavára. Légy résen minden erőddel, hogy ne cseveréssz. Ne hagyd, hagy szemed körbe-körbe járjon a házban. figyelj arra, mit is mondtak neked, szorgos lélekkel és nyitott szemmel cselekedj. Ha válaszolsz légy készséges abban, amit mondasz és "gyümölcsözö dolgokat" közölj. Az érveket nyájasan sorold fel, szelíd szavakkal, rövidre fogva. A sok szó igencsak fáradtságos lehet a bölcs ember számára, aki reád figyel; ennélfogva kerüld ezeket nagy szorgalommal. Maradj állva, amíg le nem ültetnek. Tartsd nyugton a kezed meg lábad; ne harapdáld ajkadat, ne markolászd magad. Ne támaszkodj az oszlopnak uradnak jelenlétében. Ne nyúlkálj semmihez, ami a házhoz tartozik. Mindig fogadj engedelmességet uradnak, ha válaszolsz neki; máskülönben pedig állj olyan nyugodtan, mint a kőszikla. (A Babees Könyvből)

a legmagasabb hercegi kötelezettség

Niccolo Machiavelli (1469-1527) szerint egy herceg első kötelessége, hogy elsajátítsa a háború művészetét, és sikeresen alkalmazza is azt. Híres könyve, A herceg, 1513-ban jelent meg. Az egyik legbefolyásosabb munka lett a nyugati gondolkodás terén. Machiaaelli (1469-1527) szavai napjainkig igazak maradtak: "Az ember annyira egyszerű és annyira elszánt, hogy szükségletei szerint cselekedjen, hogy az, aki be akar csapni, mindig meg fogja találni azokat, akik hagyják magukat becsapatni."

a legnagyobb birodalom

1450 és 1550 között, a Török Császárság rohamosan növekedett, és a világ legnagyobb birodalma is lett. Hódító Mohamed 1453-ban meghódította Konstantinápolyt, igába hajtotta a Krím-félszigetet, Dél-Görögországot, Albániát, Boszniát, Hercegovinát és Törökország java részét is. Unokája, (Vad) Szelim (1512-20) pedig Délkelet-Törökországot és egyetlen, 1516-17-ben szervezett hadjárat során még Szíriát, Palesztínát, Egyiptomot és Észak-Afrika nagy részét is. 1550-re pedig Szelim fia, (Fenséges) Szulejmán (1520-66) megszerezte Rodoszt, az Égei-tenger legtöbb szigetét, Magyarországot, Kelet-Törökországot és Irak java részét. Algír is elismerte a török szultán fennhatóságát. 1529-ben még Bécset is ostrom alá vette, majdnem el is foglalta. A Török Császárság ellenőrzése alatt élő lakosság 1500-ban kb. 10 millió lehetett, egy évszázaddal később majdnem 30 millióra emelkedett.