a leghíresebb gyilkos

Gianandrea Lampugnani, ez a fiatal, milánói nemes, két társával együtt meggyilkolta 1476. december 26-án a gyűlölt herceget, Galeazzo Maria Sforzát. A polgári szabadság klasszikus ideáiban már megmártózott összeesküvők a misére mentek, hogy cselekedetüknek keresztényi védelmet biztosítsanak: Lampugnani társait megölte a hercegi testőrség, ő viszont túlélte a merényletet. Ezzel aztán rendkívül jó lehetőséget biztosított kínzói számára.

a leggonoszabb nemesek

Sokféle szájhagyomány őrzi azoknak a nagyhatalmúaknak a legendáit, akik terrorizálták szomszédaikat. Európában az arisztokrata Kékszakáll formáját öltötték, aki egy egész sor, gyermek korú menyasszonyát gyilkolta meg. A másik pedig Drakula gróf, az emberi vámpír. Mindkettő eredetét a 15. századi nemesekkel lehet azonosítani. 1440-ben végezték ki Gilles de Lavalt, Seigneur de Retzet (vagy de Raist) a franciaországi Nantes-ban, amiért emberáldozatokat hajtott végre az ördög kedvéért, és szexuális perverziókban lelte örömét. Bevallotta, hogy több mint 100 gyermeket elrabolt és megölt. Úgy hiszik, hogy az eredeti Kékszakáll Bretagne-ban élhetett, ahol kastélya és nagy birtokai voltak.

a legnagyobb becsben tartott száműzött

 Az 1490-es évek híres száműzöttje - akinek vendégül látásáért az uralkodók versengtek - Dzsem herceg volt, II. Mohamed szultán fia. Miután a török trónért való versenyben testvére, Bajazid legyőzte, 1482-ben Rodoszra menekült. Ott tartóztatták le a Szent János keresztény lovagrend lovagjai, akik évente 45.000 dukátot zsaroltak ki Bajazidtól. 1492-ben Dzsem annyira kényelmetlen lett már, hogy testvére beleegyezett, fizet VI. Sándor pápának 150.000 dukátot, hogy az őrizetben tartsa riválisát. A muzulmán herceg kedvenc lett a pápai udvarban. Néhány fiatalabb udvaronc még az öltözködését is utánozta. 1494-ben vitték el a franciák Rómából. Dzsem a rákövetkező év elején meghalt, valószínűleg maláriától, de - legalábbis így hitték kortársai - a Borgiák lassan ható mérge végzett vele.

a legszerencsétlenebb pasa

1516-ban a török szultán, I. (Vad) Szelim, legyőzte Szíriában az egyiptomi szultán seregét, elfoglalta Szíriát, Palesztinát, Egyiptom felé vette útját. Husszein pasa, a vezír, ellenezte a dolgot. Közölte a szultánnal, hogy a hadsereg nem tudna átvonulni a víztelen Sinai sivatagon. A szultán erre a tanácsra úgy válaszolt, hogy levágatta a vezír fejét. A török sereg minden nehézség nélkül átkelt a sivatagon, és 1517 januárjában Kairó mellett le is győzte az egyiptomiak seregét.

a legbotrányosabb nemes

1541-ben (Fenséges) Szulejmán szultán főminisztere, más néven nagyvezíre, Lufti pasa kegyvesztett lett. Előzőleg elvette a szultán egyik lánytestvérét, de kiadták az útját, mert veszekedett nejével. A róla keringő törté net szerint a felesége elvesztette a türel mét, mivel férje nem volt hajlandó visszavonni a parancsát, miszerint egy prostituáltat lábánál fogva akasszanak fel és vágjanak kettőbe. A történet külön böző változatait még egy évszázaddal később is mesélték mindenütt. Lufti pasa pedig kijelentette, hogy nem bocsátották el hivatalából, hanem önként vonult vissza annak érdekében, hogy távolabb kerülhessen a női fortélyoktól

a legvitatottabb, politikai emlékiratok

Károly, Burgundia hercege tanácsadójaként kezdte karrierjét, Philippe de Commynes. 1472-ben elhagyta, mert lefizették, XI. Lajos francia király udvarához hívták. Hosszú politikai karrierje során a 15. század végi Európa vezető személyiségei közül személyesen ismert és megfigyelhetett sokat: IV Edwardot, III. Richardot és VII. Henriket Anglia uralkodóinak sorából, XI. Lajost valamint VIII. Károlyt, francia királyokat, (Szeles) Károlyt, Burgundia hercegét, a firenzei Lorenzo de' Medicit és I. Miksa császárt is. Kegyvesztett lett, és be is börtönözték 1487 ben. Ekkor kezdte emlékiratai megírását, mely elsődleges forrása a 15. század végi történelmi adatoknak. Annyira személyes, hogy a történészek még mindig nem értenek egyet értékét tekintve.

a legjelentősebb könyv a viselkedésről

A Babees' Bookot (Babees könyve) 1475 körül írták, hogy a fiatal hercegeket és nemeseket udvarias viselkedésre tanítsa. Az egyik legjelentősebb, ilyen tanulmány volt. Egy részlet a könyvből:
Amikor belépsz uradnak házába, köszönj és alázatos vidámsággal üdvözölj minden jelentévőt. Ne durván, hanem emelt fejjel lépj be, könnyed léptekkel. Ereszkedj egyik térdedre, de csupán urad vagy parancsolód előtt-bárki is légyen az. Ha jöveteledkor bárki szólna hozzád, nézz egyenesen a szemébe és jól figyelj minden szavára. Légy résen minden erőddel, hogy ne cseveréssz. Ne hagyd, hagy szemed körbe-körbe járjon a házban. figyelj arra, mit is mondtak neked, szorgos lélekkel és nyitott szemmel cselekedj. Ha válaszolsz légy készséges abban, amit mondasz és "gyümölcsözö dolgokat" közölj. Az érveket nyájasan sorold fel, szelíd szavakkal, rövidre fogva. A sok szó igencsak fáradtságos lehet a bölcs ember számára, aki reád figyel; ennélfogva kerüld ezeket nagy szorgalommal. Maradj állva, amíg le nem ültetnek. Tartsd nyugton a kezed meg lábad; ne harapdáld ajkadat, ne markolászd magad. Ne támaszkodj az oszlopnak uradnak jelenlétében. Ne nyúlkálj semmihez, ami a házhoz tartozik. Mindig fogadj engedelmességet uradnak, ha válaszolsz neki; máskülönben pedig állj olyan nyugodtan, mint a kőszikla. (A Babees Könyvből)