a legkevésbé sem taktikus herceg

Ludovico Sforza - bár csak negyedik fia volt a milánói hercegnek - 1480-ban félreállította unokaöccsét, Giangaleazzót, és megszerezte a hercegség irányítását. Udvara, ahol szívesen látták Leonardo da Vinát és Bramantét egyaránt, egyike volt az akkori Európa legkáprázatosabb udvarainak. Viszont az 1490-es évek elejére, Ludovico viselkedése felkeltette más, itáliai uralkodók gyanakvását: 1494-ben felkérte a franciákat, hogy az ő védelme érdekében rohanják le Itáliát, majd megijedt sikerüktől, ezért hát ellenük fordult. Amikor a franciák 1499-ben megtámadták, alattvalóinak nagy része nem volt hajlandó fegyvert fogni érte. Amikor 1500-ban visszatéréssel próbálkozott, svájci zsoldosai is pácban hagyták. Ludovico Franciaországban a loches-i kastélyban élte utolsó napjait. Celláját a padlótól a mennyezetig a következő felirattal díszíttette: J'ay tout perdu (Mindent elveszítettem).

a legdekadensebb török herceg

Ez a cím minden bizonnyal Alemshahot, II. Bajazid török szultán (1481-1512) egyik fiát illeti meg. Apja kormányzóként küldte Marusába (Nyugat-Törökországba), ahol - anyjának azon próbálkozásai ellenére, hogy jó útra térítse-1503-ban halálra itta magát.

a legnagyobb irodalombarátok

A 16. században élt összes, török szultán, II. Muradtól (1421-51) III. Muradig (1574-95) több kötetnyi költeményt hagyott hátra. A Mogul Birodalom alapítója, Babur, egy jelentős, török nyelven megjelent, önéletrajzi munkát írt, a Babur-namá-t. Ez a mű feltárja humanisztikus világnézetét, és pontos pszichológiai portréját is megrajzolja. Babur dédunokája, a mogul uralkodó, Dzsáhángír, szintén jelentős önéletrajzi munkát állított össze, a Tuzuk-i Jahangiri-t. Ezek a munkák eléggé eltérnek az udvari krónikások általi, hivatalos ábrázolástól.

a legnagyobb szépségverseny

Az 1500-as évek elején III. Vaszilij orosz cár, moszkvai nagyherceg nemesi családok sarjai - 1500 hajadon - közül választott feleséget. Szolomónia mellett döntött, aki a Szaburov bojárok (nemesek) lánya volt.

a legtöbbet nősült király

VIII. Henrik angol király (1491-1547) híres volt sok feleségéről. Először elvette Aragóniai Katalint (Spanyolországból), mégpedig 1509-ben, de elvált tőle 1533-ban; akkor jött Boleyn Anna: 1533-ban házasodtak, 1536-ban lefejeztette; aztán Jane Seymour, akit 1536ban vett el, de egy évvel később meghalt; a német származású Clevei Anna következett, de csak rövid ideig éltek együtt 1540-ben; Howard Katalinnal még 1540-ben egybekeltek, de 1542-ben kivégeztette. Végül Catherine Parr, aki hatodik felesége volt, és 1543-ban ment hozzá, túlélte őt. A német festő, ifjabb Hans Holbein (1497-1543) azért festette meg Clevei Anna portréját, hogy Vlll. Henrik angol királynak, jövendő férjének bemutathassák. Henrik beleegyezett a házasságba, de amikor találkoztak, azt mondta, hogy a portré túlságosan is hízelgő volt, és nem kívánja feleségül venni ezt a "flandriai kancát". A házasság csupán pár hónapig tartott.

a leggazdagabb afrikai király

1324-ben, Mansa Musa, Mali császára, egy mekkai zarándoklat alkalmával érkezett Egyiptomba. Száz tevével kereste fel Kairót, melyek mindegyike 111 kg-nyi aranyat cipelt. 500 rabszolga járt előttük, mindegyik egy 1,8 kg-os aranybotot vitt. Annyi aranyat hozott forgalomba Egyiptomban, hogy komoly inflációt idézett elő. Egy 1375-ben kelt, majorcai térkép úgy emlegeti, mint "minden föld leggazdagabb és legnemesebb királyát". Még a 16. század táján is feljegyezték az Afrikáról készített Európa-térképeken mesés gazdagságának legendáját

a legkevesebbszer házasodott uralkodó

1450 után, a török szultánok szinte sosem házasodtak. A hölgyek, akik megosztották velük ágyukat és gyereket szültek nekik, rendszerint rabszolgának számítottak. Így hát a legtöbb török hercegnek és hercegnőnek az anyja rabszolga volt, és habár atyjuknak ugyanaz a személy számított - a szultán -, rendszerint más volt a szülőanyjuk. Fenséges Szulejmán azonban feleségül vette kedvenc ágyasát, Hurrem szultánát. A nő gondoskodott róla, hogy kedvenc fia, Szelim - akit csak Részegesként emlegettek - kövesse atyját a trónon 1566-ban.