a nyomdai munka első alkalmazása a közigazgatásban

1454-ben az átvevő személy neve számára üresen hagyott búcsúcédulákat nyomtattak (Ezt az okmányt az egyház arra a célra adta ki, hogy tulajdonosukat mentesítsék a bűn elkövetése miatti büntetés alól.) Ez volt az egyik, első alkalom, amikor a közigazgatás (ez esetben az egyház) előnyt szerzett a nyomdai technikából.

az első afrikai követek Európában

1427-ben, két etióp követet küldött a spanyolországi Aragóniába Yisak (Izsák) né-gus. 1441-ben két etióp küldött részt vett a firenzei tanács egyik ülésén; 1452-ben pedig Portugália fővárosába, Lisszabonba érkezett egy etióp követ.

az első orosz követ Itáliában

1460-ban II. (Vak) Vaszilij küldött követet Rómába. Moszkvától Rómáig az idő tájt az utazás 95-130 napba tellett.

az első, főfoglalkozású követek

Az 1450-es évektől kezdve, az itáliai városok, Firenze és Milánó állandó képviselőket helyeztek el egymás udvarában. A rá következő században, Európa-szerte elterjedt a főfoglalkozású diplomaták alkalmazása. A latin volt a diplomácia nyelve, de már 1508-ban használni kezdték a franciát bizonyos diplomácia okmányok

lordpecsétőrök

Az 1307-ben ezt a posztot betöltő William Melton óta ismert 60 lordpecsétőr közül, legtovább az oxfordi archidiakónus, valamint a Szent Dávid székesegyház püspöke, William Lyndwood, viselte ezt a címet. Az utóbbi, 11 év 5 hónapig őrizte a pecsétet, 1432. február 25-étől 1443. július 18-áig.

Lordkancellárok

A 105 lordkancellár közül Bath és Wells püspöke, Robert Burrell volt legtovább a hivatalában: 12 év 3 hónapig, 1274. szeptember 21-től 1297. december 17-ig.

kincstárnokok

A kincstárnoki hivatalt I. Henrik király hozta létre 1126-ban. E cím 91 viselője közül, a legtovább, 19 évig, az Elyből származó William töltötte be ezt a posztot, méghozzá I. Richard király valamint János király alatt 1196-tól 1215 augusztusáig.